Na már most tisztában voltam utazásom előtt azzal, hogy a hindu hit szerint a tehén szent jószág, ami annyit tesz, hogy se nem eszik se nem bántják se nem „foglalkoztatják" a bocikat. Ez Leh városában is így igaz, ami viszont teljesen új volt számomra az a kutyák és a szamarak hasonló szerepe. Ezen élőlények mondhatni megteremtették maguknak Orwell Állatfarmját, ami az egyenlőség és a javak arányos elosztását illeti. Persze egészen más értelemben. Egyszerűen két életet élnek, amit személyes tapasztalat útján fedeztem csak fel. Lássuk..
Nappal. Körülbelül reggel 8 órától az esti 10 óráig tartó henyélés, étel utáni koslatás, tespedés és döglés. A legforgalmasabb út közepén is állatok botorkálásától áll le a forgalom akár percekig is dühös, dudáló, ordibáló söfőröket kiváltva az amúgy általában is magas hangszintet megütő arab és tibeti emberekből. Kutyákat kerülgetek déli sziesztájuk közepén, a járdákon, ebeket látni a későbbi melegebb órákban az árnyékok 99%-át kihasználva mindenütt. Szamár párok kényelmesen álldogálnak az utcasarkokon várva a messiásra, a megmentőre talán az ingyen kajára. Komótos tehenek fürkészik át napról napra a város csatornáit, szeméttelepeit, utcáit, köveit étel után kutatva. Nevükhöz hűen a marhák (itt kérek bocsánatot a hindu hitű olvasótól) mindent megesznek. Műanyag zacskót, falevelet, kartonpapírt, szemét maradványokat, de láttam őket a piacokon elcsenni zöldséget, az arab árust megfuttatva drága perzsaszőnyeget csámcsogni, csak az ízelítő kedvéért.
Éjjel. Körülbelül este 10 óra 1 perctől 7 óra 59 percig. Alkonyat után nyugovóra tér a nappal lüktető város, és átadja a hatalmat az állatoknak. Az első napokban, hetekben elalváshoz készülődve állandó és folyamatos kutya ugatásra lettem figyelmes. A kiabálás, veszekedés marakodás hangjai beszövik a Hold világította csillagos éjjeleket. Mindez talán nem is olyan meglepő annak, aki kertes házban nevelkedett és az utcájukban több házőrző is élt. Emlékszem Tatámmal mi is hosszan számoltuk az ebeket utcákon át, Szolnok egyik kertvárosában. Na de, amit az egyik éjjel tapasztaltam egy születésnapi buliról éjféltájt hazafele menet, azt talán még a Nagyfaterom sem hinné el. A város utcáinak sarkait kutyabandák őrzik, más-más bandákkal veszekedve, hadakozva. A bandák őrszemei már messziről jeleznek, hogy látnak és adják a drótot tovább utcáról utcára az éjszakai „betolakodó" közeledéséről. A nappal oly békés óriási szemeikkel megható látványt nyújtó szamarak Leh fő utcáján kergetőznek, egymás farába marva majd újra nekiiramodva a csacsi futamnak. A tehenek minden létező kukát kiborítva keresik a jobbnál jobb falatokat, majd ezt a kutyák karöltve a szamarakkal hordják szerte széjjel. A szeméttel kapcsolatosan tűnt már fel korábban is, hogy elég kevés a kuka, amire egy helyinél rákérdezve azt a választ kaptam, hogy nem is akarnak többet az állatok miatt. Vakartam a fejem ez idáig mígnem kézzelfogható választ nem kaptam mind a szemét mind a nappali henyélés Gordiuszi-csomójának kibontására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése